A félreértett koffein

A koffein népszerűségéhez kétség sem férhet. Az egyre több hívet szerző kávékultuszon kívül is bőven találunk olyan innivalót forgalomban, ami kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmazza ezt a vegyületet. Murray Carpenter újságíró legújabb könyvében nem kevesebbet állít, minthogy az oly sokak által istenített koffein a legkevésbé szabályozott, leginkább félreértett és leggyakrabban használt kábítószer a világon. Bár magunktól nem neveznénk feltétlenül kábítószernek a kávét, a koffein tudatmódosító hatása senki előtt nem titok. Sőt, azért isszuk, hogy felpörgessen, élénkítsen, és életet leheljen belénk egy álmos reggelen. Szóval tényleg olyan szörnyű elkortyolni egy csésze feketét?A probléma valójában nem is a koffein fogyasztás mértékében van – bár az is jelenthet gondot – hiszen egy bizonyos mennyiség orvosi értelemben is elfogadott. A bajok általában a fogyasztási szokásokkal, a saját határok ignorálásával és a gyakori bevitellel kezdődnek. Az ideális koffeinbevitel valahol a 300 és a 400 mg között helyezkedik el, de az egyéni igényeket befolyásolja a testsúly vagy, hogy dohányzol-e vagy sem. De a fogamzásgátlók is csökkenthetik a koffein feldolgozását, így mindenkinek magának kell megtalálnia, mi számára a tökéletes mennyiség. Ezt persze nehezíti a késleltetett hatás vagy, hogy tulajdonképpen az sincs kőbe vésve, hogy egy-egy csésze kávé, tea vagy üdítő mennyi koffeint tartalmazzon. A szokások viszont nagyon hamar kialakulnak, és azokon később már nehéz változtatni. Egy csésze kávé normál esetben elegendőn kell, hogy legyen az egész napos pörgéshez. Ennél nagyobb fogyasztás már problémákat okozhat az esti elalvásnál, idegessé, kapkodóvá tehet és hosszú távon egészségügyi kockázatot is jelenthet. A baj csak az, hogy a szervezet nagyon hamar ellenállóvá válik a koffeinnel szemben, így egyre többre és többre van szükségünk a hatás fenntartásához. Ez a tolerancia pedig évek múltával sem feltétlenül múlik el. Könnyen megeshet, hogy egy-hét hónapos, éves kihagyás után még mindig nem elég egy csésze fekete a „motor” beindításához. Ennek fényében még nehezebb kordában tartani a fogyasztást, de pont emiatt szükségszerű. Ha tehát képesek vagyunk minimumon tartani a bevitelt, és ellen tudunk állni a cifra kávécsodának, és nem dőlünk be túlzottan az üdítőkben, teákban rejtőzködő koffein hívó szavának, akkor bátran felvállalhatjuk ezt a szenvedélyt.


A koffein népszerűségéhez kétség sem férhet. Az egyre több hívet szerző kávékultuszon kívül is bőven találunk olyan innivalót forgalomban, ami kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmazza ezt a vegyületet. Murray Carpenter újságíró legújabb könyvében nem kevesebbet állít, minthogy az oly sokak által istenített koffein a legkevésbé szabályozott, leginkább félreértett és leggyakrabban használt kábítószer a világon.

Bár magunktól nem neveznénk feltétlenül kábítószernek a kávét, a koffein tudatmódosító hatása senki előtt nem titok. Sőt, azért isszuk, hogy felpörgessen, élénkítsen, és életet leheljen belénk egy álmos reggelen. Szóval tényleg olyan szörnyű elkortyolni egy csésze feketét?

A probléma valójában nem is a koffein fogyasztás mértékében van – bár az is jelenthet gondot – hiszen egy bizonyos mennyiség orvosi értelemben is elfogadott. A bajok általában a fogyasztási szokásokkal, a saját határok ignorálásával és a gyakori bevitellel kezdődnek.

Az ideális koffeinbevitel valahol a 300 és a 400 mg között helyezkedik el, de az egyéni igényeket befolyásolja a testsúly vagy, hogy dohányzol-e vagy sem. De a fogamzásgátlók is csökkenthetik a koffein feldolgozását, így mindenkinek magának kell megtalálnia, mi számára a tökéletes mennyiség. Ezt persze nehezíti a késleltetett hatás vagy, hogy tulajdonképpen az sincs kőbe vésve, hogy egy-egy csésze kávé, tea vagy üdítő mennyi koffeint tartalmazzon.

A szokások viszont nagyon hamar kialakulnak, és azokon később már nehéz változtatni. Egy csésze kávé normál esetben elegendőn kell, hogy legyen az egész napos pörgéshez. Ennél nagyobb fogyasztás már problémákat okozhat az esti elalvásnál, idegessé, kapkodóvá tehet és hosszú távon egészségügyi kockázatot is jelenthet. A baj csak az, hogy a szervezet nagyon hamar ellenállóvá válik a koffeinnel szemben, így egyre többre és többre van szükségünk a hatás fenntartásához. Ez a tolerancia pedig évek múltával sem feltétlenül múlik el. Könnyen megeshet, hogy egy-hét hónapos, éves kihagyás után még mindig nem elég egy csésze fekete a „motor” beindításához. Ennek fényében még nehezebb kordában tartani a fogyasztást, de pont emiatt szükségszerű.

Ha tehát képesek vagyunk minimumon tartani a bevitelt, és ellen tudunk állni a cifra kávécsodának, és nem dőlünk be túlzottan az üdítőkben, teákban rejtőzködő koffein hívó szavának, akkor bátran felvállalhatjuk ezt a szenvedélyt.

Címkék: