A napsugarak vagy a napbarnító krémek rejtenek nagyobb veszélyt?

• írta: Peitli Csilla
• 2014.05.14

Míg régen a porcelánfehér bőr volt a szépségideál, addig ma már inkább az aranyló barnaságra esküszik a többség. Csakhogy hiába szeretnénk egészségesen bronzos bőrszínt, a napsugarak veszélyesek, a napbarnítókban ártalmas kemikáliák vannak, a szoláriumról meg már ne is beszéljünk. Vagy inkább mégis, beszéljünk róla, és nézzünk meg alaposan, hogy mit válasszon az, aki nem a ház rejtekében szeretné eltölteni a nyarat.A napfény jobbra kedvre derít, a tél hidege után jólesően melengeti a lelket és segít feltölteni a szervezet D-vitamin készletét. Ugyanakkor a túlzott napozás leégéshez, pigment foltok kialakulásához vezet, öregíti a bőrt és növeli a bőrrák kockázatát. A napbarnító krémek pedig bőven tartalmazhatnak olyan kémiai összetevőket, melyek hosszú távon szintén ártalmasak a szervezetre. Sokáig a szolárium használata tűnt megoldásnak, de az előnyök mellett ennek is megvannak a maga hátulütői: szárítja és öregíti a bőrt valamint a melanóma kockázatát is növeli. Ezek után láthatjuk, hogy egyáltalán nincs könnyű helyzetben az, aki felelősségteljes döntést szeretne hozni a bőre védelmében. Mit tegyünk hát, ha szeretnénk vigyázni magunkra, de a meleg barna árnyalatról sem akarunk lemondani? Használjuk mértékkel a napbarnító eljárásokat!Bár a Yale Orvosi Egyetem bőrgyógyászprofesszora, Dr. David J. Leffell szerint, ha elkezdünk barnulni, akkor már túl sokat kaptunk a napsugarakból, azt nem lehet elvitatni, hogy szükségünk van egy bizonyos mennyiségű napfényre. Egészségügyi és lélektani szempontból is akkor járunk a legjobban, ha időről-időre kimegyünk a levegőre, a napra. A kritikus (déli) időszakot leszámítva vagy a legégés veszélyének elmúltával (vigyázat sem a ruha, sem az árnyék nem véd tökéletesen az erősen tűző naptől) a napvédők használatát sem kell túlzásba vinni, nehogy D-vitamin hiány legyen a következménye. Ugyanakkor a gyakori és hosszan tartó napozás sem kívánatos az egyre erősődő káros UV sugárzás miatt, tehát ha valaki állandó barna színre vágyik vagy netán érzékeny a bőre és hamar leég, inkább barnító krémet használjon a kívánt hatás eléréséhez. A megfelelő (!) krémek kiválasztása és szakszerű használata megóvhatja a bőrt a napsugárzás káros hatásaitól. Szembe, szájba természetesen nem kerülhet a barnító, de ha óvatosan kenjük fel, kizárólag a bőr legfelső rétege van kitéve a kemikáliáknak. Bármelyik módszert válasszuk, a kulcsszó ezúttal is az odafigyelés, a mértékletesség és gondosság. Ezeket betartva nem kell elmenekülni a ragyogó nap elől és a mindig kéznél lévő barnítók hatását is bűntelenül élvezhetjük.

Míg régen a porcelánfehér bőr volt a szépségideál, addig ma már inkább az aranyló barnaságra esküszik a többség. Csakhogy hiába szeretnénk egészségesen bronzos bőrszínt, a napsugarak veszélyesek, a napbarnítókban ártalmas kemikáliák vannak, a szoláriumról meg már ne is beszéljünk. Vagy inkább mégis, beszéljünk róla, és nézzünk meg alaposan, hogy mit válasszon az, aki nem a ház rejtekében szeretné eltölteni a nyarat.

A napfény jobbra kedvre derít, a tél hidege után jólesően melengeti a lelket és segít feltölteni a szervezet D-vitamin készletét. Ugyanakkor a túlzott napozás leégéshez, pigment foltok kialakulásához vezet, öregíti a bőrt és növeli a bőrrák kockázatát. A napbarnító krémek pedig bőven tartalmazhatnak olyan kémiai összetevőket, melyek hosszú távon szintén ártalmasak a szervezetre. Sokáig a szolárium használata tűnt megoldásnak, de az előnyök mellett ennek is megvannak a maga hátulütői: szárítja és öregíti a bőrt valamint a melanóma kockázatát is növeli.

Ezek után láthatjuk, hogy egyáltalán nincs könnyű helyzetben az, aki felelősségteljes döntést szeretne hozni a bőre védelmében. Mit tegyünk hát, ha szeretnénk vigyázni magunkra, de a meleg barna árnyalatról sem akarunk lemondani? Használjuk mértékkel a napbarnító eljárásokat!

Bár a Yale Orvosi Egyetem bőrgyógyászprofesszora, Dr. David J. Leffell szerint, ha elkezdünk barnulni, akkor már túl sokat kaptunk a napsugarakból, azt nem lehet elvitatni, hogy szükségünk van egy bizonyos mennyiségű napfényre. Egészségügyi és lélektani szempontból is akkor járunk a legjobban, ha időről-időre kimegyünk a levegőre, a napra. A kritikus (déli) időszakot leszámítva vagy a legégés veszélyének elmúltával (vigyázat sem a ruha, sem az árnyék nem véd tökéletesen az erősen tűző naptől) a napvédők használatát sem kell túlzásba vinni, nehogy D-vitamin hiány legyen a következménye.

Ugyanakkor a gyakori és hosszan tartó napozás sem kívánatos az egyre erősődő káros UV sugárzás miatt, tehát ha valaki állandó barna színre vágyik vagy netán érzékeny a bőre és hamar leég, inkább barnító krémet használjon a kívánt hatás eléréséhez. A megfelelő (!) krémek kiválasztása és szakszerű használata megóvhatja a bőrt a napsugárzás káros hatásaitól. Szembe, szájba természetesen nem kerülhet a barnító, de ha óvatosan kenjük fel, kizárólag a bőr legfelső rétege van kitéve a kemikáliáknak.

Bármelyik módszert válasszuk, a kulcsszó ezúttal is az odafigyelés, a mértékletesség és gondosság. Ezeket betartva nem kell elmenekülni a ragyogó nap elől és a mindig kéznél lévő barnítók hatását is bűntelenül élvezhetjük.