Hatalmas változásokon ment át a kínai társadalom 30 év alatt
- írta: Faragó Zoltán
- 2015.03.04
A társadalomtudósok szerint hatalmas változáson ment át a kínai társadalom az értékeit illetően az elmúlt három évtizedben, ami ugyanakkor természetes, a kelet-ázsiai ország gazdasági felemelkedésével párhuzamosan végbemenő és részben annak is tulajdonítható folyamat.
A társadalomtudósok szerint hatalmas változáson ment át a kínai társadalom az értékeit illetően az elmúlt három évtizedben, ami ugyanakkor természetes, a kelet-ázsiai ország gazdasági felemelkedésével párhuzamosan végbemenő és részben annak is tulajdonítható folyamat.
A témáról legutóbb a Pekingi Tanárképző Egyetem és az amerikai UCLA kutatói készítettek átfogó jelentést. A tanulmány elkészítéséhez a szakemberek 270 ezer, 1970 és 2008 között használt kínai könyv szövegét elemezték, bizonyos szavak használatának gyakoriságából vonva le következtetéseket.
A jelentés rámutat, hogy a hetvenes években a könyvekben háromszor gyakrabban fordult elő az “engedelmesség” kifejezés, mint az “önállóság”, de az arány a kétezres évek végére megfordult. A sok száz éven át jellemző, kollektivizmusra és közösségi értékekre építő felfogásmód változása “drámai hatással van a kínai társadalomra, s nagy kihívásokat támaszt a hagyományos kínai értékekkel és életmóddal szemben” - figyelmeztetnek a szerzők.
A további, mind gyakoribbá váló szavak között szerepel a “választás”, “verseny”, “magán-”, “innováció” kifejezés is, ami a kutatók szerint az individualizmusnak a társadalmon belüli terjedését, a városi lakosság arányának, a háztartások fogyasztásának és az iskolázottság fokának az emelkedését tükrözi.
Ugyancsak a közösség helyett az egyén előtérbe kerülésére utal például az “adni” és a “kapni” kifejezések használata, míg korábban az előbbi túlsúlya volt jellemző, mára utóbbi vált a kutatás szerint elterjedtebbé.
Az értékek eltolódásának trendjéről korábban is több kutatás beszámolt már. Így egyebek közt készült nemzedékeken átívelő, azokat összehasonlító jelentés, amely szerint a legfiatalabbak kevésbé gondolkodnak kollektívan, saját életvitelüket és eszméiket a korábbi generációkhoz képest erőteljesebben kívánják érvényesíteni.
Az 1979 után született, vagyis az egykegenerációba tartozókról egy másik kutatás eredményeként azt írják a szakemberek, hogy kimutathatóan önzőbbek, akaratosabbak, mint szüleik, ismét más kutatások pedig a fokozódó versenynek is tulajdonítják a fiatalok fokozott érdekérvényesítését.
MTI
