Miért okoznak libabőrt a fagyos pillanatok?
A hideg elleni védekezésben a libabőr csak akkor segítene, ha még mindig bunda borítaná a testünket, de a végtagjainkon mégis feláll a szőr egy hűvös fuvallat hatására. A jelenség hátterében evolúciós okok állnak.
A hideg elleni védekezésben a libabőr csak akkor segítene, ha még mindig bunda borítaná a testünket, de a végtagjainkon mégis feláll a szőr egy hűvös fuvallat hatására. A jelenség hátterében evolúciós okok állnak.
Testünk genetikailag kódolt védekező mechanizmusa azonnal életbe lép a hideg hatására. Leghatékonyabb fegyverünk ereink összehúzódása, mellyel csökkenteni tudjuk a hőleadást. Azonban ha tartósan hidegnek tesszük ki magunkat, annak komoly káros hatásai is lehetnek. Az érszűkület miatt oxigén- és tápanyaghiány léphet fel, előbb a végtagokban, majd fokozatosan a teljes szervezetben. Ha maghőmérsékletünk, a test belső hőmérséklete, melyet legkönnyebben a végbélben lehet mérni, 35 fok alá süllyed, akkor súlyos lehűlés, fagyhalál fenyeget.
Evolúciós mellékhatások
A hatékony védekezés mellett olyan technikákkal is próbálkozik a testünk, melyeknek azóta semmi értelme, amióta levedlettük a bundánkat. Eredetileg a libabőrnek is hőszabályozó szerepe volt, azaz amikor (elsősorban) a végtagokon kis dombocskák keletkeznek, és a szőrszálak az égnek meredeznek. A bőrben ülő szőrtüszőkhöz egy-egy kis izom csatlakozik, melyek hideg hatására kiemelik a szőrt, ezzel növelve a bundás állatok esetében a bunda hőzáró hatékonyságát – de a mi esetünkben, legalábbis a hideget illetően, semmi értelme. Ugyanez a mechanizmus áll a mellbimbók megkeményedésének hátterében is, nemtől függetlenül. És mivel nincs bundánk, ezért tanácsolják az orvosok évtizedek óta, hogy fagyos időben öltözködjünk rétegesen.
