A Dolgozó Anya

Mindannyian ismerünk folyamatos rohanásban lévő, idegesen kapkodó anyukát. Látjuk őt reggel az óvodában, ahogyan futó puszit lehel gyermeke arcára, és már robog is tovább. Látjuk őt egyik kezében bevásárlószatyrot, másik kezében gyereket cipelve, álla alá mobiltelefont szorítva az élelmiszerboltban. Látjuk őt a délutáni csúcsforgalomban bosszankodva, órájára pillantgatva dugóban ülni útban az iskola felé. Látjuk a játszótéri padon szája szélét rágcsálva, fél szemmel a kezében szorongatott papírokba pillantgatva. Szemléletmódunktól függően részvéttel vagy elítélően gondolunk rá. Ő az, a Dolgozó Anya.


Mindannyian ismerünk folyamatos rohanásban lévő, idegesen kapkodó anyukát. Látjuk őt reggel az óvodában, ahogyan futó puszit lehel gyermeke arcára, és már robog is tovább. Látjuk őt egyik kezében bevásárlószatyrot, másik kezében gyereket cipelve, álla alá mobiltelefont szorítva az élelmiszerboltban. Látjuk őt a délutáni csúcsforgalomban bosszankodva, órájára pillantgatva dugóban ülni útban az iskola felé. Látjuk a játszótéri padon szája szélét rágcsálva, fél szemmel a kezében szorongatott papírokba pillantgatva. Szemléletmódunktól függően részvéttel vagy elítélően gondolunk rá. Ő az, a Dolgozó Anya.


Rohan, kapkod, intéz, vásárol, főz, tépelődik, nevel, takarít, telefonál, e-mailekre válaszol, szülői értekezletre megy, meghatódik a kislánya balett előadásán, este mesét olvas, majd ha elaludt a gyerek, iszik egy kávét, és kimerülten rogy le a számítógép elé vagy a céges akták mellé.


A Dolgozó Anyák mindenütt ott vannak, és rengeteg típusuk van. De egyetlen vonás mégis közös bennük.  Rohanós, kapkodós, intézős, vásárolós, főzős, nevelős, tépelődős, takarítós, nevelős, telefonálós, e-mailekre válaszolós, értekezletre menős, meghatódós, mesét olvasós, kávéivós napjukat mindannyiuknak végigkíséri a BŰNTUDAT, a nem-vagyok-elég érzése. Ez az érzés az anyukák gyermekük születése utáni első munkanapjukon költözik a szívükbe, s onnantól kezdve kitörölhetetlen, állandó társuk lesz az életben.


A Dolgozó Anyának rossz érzés reggel korán felkelteni az édesdeden alvó gyermeket. Rossz érzés elsőnek beadni az óvodába, és rossz érzés utolsónak érte menni. A Dolgozó Anyának kínos a munkahelyen közvetlenül nyaralás után gyermekápolási szabadságot kérni, mert túl sok volt a fagyiból, és torokgyulladás lett a vége, és kínos, amikor a főnök rászól, hogy munkaidőben kevesebbet telefonáljon.


A Dolgozó Anya az irodából a gyerkőchöz vágyik, a gyermeke mellett viszont a munkahelyi problémákon jár az agya. Egyik szerepében sem érzi felhőtlenül jól magát, úgy véli, nem elég jó munkaerő, nem elég jó anya. Ehhez jön a kialvatlanság, a fáradtság és a folyamatos stressz, és már indulhat is a mókuskerék. A nehézségeket tovább tetézik az anyákkal kapcsolatos vélt vagy valós elvárások. Munka és gyerkőc mellett is minden nap legyen meleg vacsora, tipp-topp lakás, ne álljon napokig halomban a vasalatlan ruha. Közben persze mielőbb nyerje vissza lánykori alakját, tehát járjon el edzeni, és kettesben eltöltött minőségi idővel óvja-védje párkapcsolatát. A „legjobbak” mindemellett még önmegvalósítanak is, időt szánnak feltöltő hobbijukra és teljes erőbedobással támogatnak egy nemes ügyet is.


Józan ésszel beláthatjuk, ennyi fronton képtelenség tökéletesen megfelelni, márpedig a NŐ nem adja ennél alább. Ezt hívom a tökéletesség-csapdájának. Tökéletes a mérce feleségként, anyaként, munkaerőként, háztartásvezetőként és nőként is, s mivel a Dolgozó Anya energiája, ideje véges, ezt a mércét sohasem lesz képes megugrani.  Ha szívesen gazdálkodna is többől, a 24 órát nem tudja tovább nyújtani 24 óránál. Vagy az utolsó munkahelyi telefon nem lesz elintézve, vagy a gyerekért nem ér oda időben. És akkor jön a Bűntudat…

A Dolgozó Anyáknak szóló sorozat következő részében arról fogok írni, mit lehet kezdeni ezzel az igen kellemetlen érzéssel.


 

Címkék: