A kacsacombot leginkább a sertéscsülökhöz tudnám hasonlítani. Mindkettőről elmondható, hogy a csonton van egy zsírszegény húsköteg, felette egy zsírréteg és afölött a mindezt oltalmazó bőr. A csülök szerencsésebb helyzetben van mert a hús is zsírosabb, a bőr és az alatta lévő zsírréteg pedig vastagabb mint a kacsáé, ezért egyszerűbb elkészíteni és az élvezeti értéke is magasabb. A kacsacombot ennek folytán könnyű elrontani, mert ha túlkészül, akkor a hús kiadja magából a nedvességtartalmát, a zsírréteg kiolvad, a bőr pedig elvékonyodik.

Kacsacomb kétféleképpen

Elkészítési idő: 180 perc
Nehézség: 4

Kacsacomb kétféleképpen

írta: Várkonyi Tamás

Hozzávalók:

  • 4 db kacsacomb
  • 0,5 kg Kacsazsír
  • 8 gerezd Fokhagyma
  • Fehérbors
  • Majoranna

Elkészítés:

Konyhai körülmények között a legnépszerűbb elkészítési módja a konfitálás, amit természetesen a Franciák járattak a csúcsra. Confit de canard. A kacsacombot sózzák, fűszerezik, állni hagyják egy-két napig, majd elmerítik kacsazsírban és 80-90 fokon, kb. 4 órát konfitálják. Ezután a zsírban hűtik, majd a zsírt leszűrik, és ebben teszik el 1-3 hónapra a hűtőbe, vagy hűvös pincébe. A zsírból elővéve hidegen, vagy serpenyőben óvatosan körbepirítva fogyasztják. Mi is és nagyanyáink, dédanyáink is készítünk/készítettek ily módon kacsát vagy sertést csak mi zsírban abálásnak nevezzük. A lényeg, hogy a konfitálás az egyik legmegbízhatóbb módszer arra, hogy a kacsacomb élvezeti értékét magas szintre emeljük. Még mindig a konyhában maradva, jó eredményt lehet elérni szuvidolással, illetve úgy, hogy a sütőedénybe fektetett combokat félig öntjük fel zsírral és kombisütőben vagy otthoni villanysütőben (ezesetben alufóliával letakarva), 150 fokon kb. 75-90 perc alatt sütjük készre. Véleményem szerint a kacsacomb akkor jó, ha a hús minél többet megőriz a nedvességtartalmából, a bőr nem vékonyodik el teljesen és az alatta lévő zsírrétegből is megmarad annyi, hogy ellensúlyozza a hús szárazságát. Továbbá a megjelenése legyen pecsenyésen pirult, de nem feltétel, hogy a bőr ropogós legyen. Ha eljut a bőr a roppanós állagig, akkor az esetek 99%-ban a hús már kilehelte a lelkét.
Szóval a feladat, hogy faszenes sütőben, ami ezúttal egy KEG 2000 kamado, jó kacsát süssünk. Én a 200-250 grammos pecsenyekacsa combokat részesítem előnyben, persze lehet hízott is, de 300 grammbál azért ne legyen nagyobb.
A combokat előző este sóztam, fűszereztem borssal, fokhagymával és majorannával. Az első próbálkozás, a csoportban elterjedt 90 perc rácson, 90 perc edényben, kacsazsírral félig felöntve, 115-120 fokon sütve, metódussal készült. A második 90 perc most csak 80 volt, mert nem időre sütünk, hanem készültségre. A végeredmény: nagyon kellemesen füstös, gyönyörű színben pompázik, de száraz, és a fentebb leírt kritériumok nem teljesültek maradéktalanul.
A második sütés alkalmával változtattam a koncepción. A kacsacomb nedves közegben szeret sülni ezért a rácson sütést elhagytam, de a füstösség érdekében azért nem teljesen. Miután a faszén beizzott, rátettem a füstölőfát, a vízesedényt felöntöttem hideg vízzel, és rácsra tettem a combokat. Ekkor 40 fok volt a sütőben. A cél az volt, hogy mindig csak annyi levegőt adagoljak, amennyitől nem fullad be a parázs, de lassan emelkedő pályára áll a hőmérséklet. Így a 110 fokot 45 perc alatt értem el, és úgy adtam enyhe füstösséget a combnak, hogy a hőkezelés még szinte el sem kezdődött. Ekkor a combokat bőrös oldalával lefelé, átettem az öntöttvas edénybe, felmelegített kacsazsírba, ami félig ellepte és természetesen beledobtam az elmaradhatatlan fokhagyma gerezdeket is. A kamadot ezalatt 150 fokra fűtöttem, és így sütöttem a kacsát 20 percig, majd megfordítottam és puhulásig nem háborgattam, ez újabb 55 percet vett igénybe. Amikor a hús megpuhult, egy szakácsfáklyával gyorsan rápirítottam, mintegy végső simításként. A végeredmény: bár nem volt annyira füstös, de az összes kritériumnak nagyságrenddel jobban megfelelt.
Természetesen az ízlés szubjektív, tehát kísérletezésre buzdítok mindenkit.