Lábszár
A lábszár a marha nagy igénybevételnek kitett testrésze, mely ebből kifolyólag szívós, rágós húst ad. Ezét hosszú főzési idő javasolt a számára. Ettől függetlenül a lábszár a marha egyik legnépszerűbb testrésze, melyből remek pörköltek, tokányok vagy gulyások készülhetnek.
Használat előtt érdemes lehártyázni, bár aki nem bánja a jól kocsonyásodó, zselésedő húsfalatokat az akár rajta is hagyhatja a lábszáron ezt a részt. Az apróhúsos ételek mellett – akár önmagában is – igazán tartalmas leves ad, de az így megfőtt húst szószokkal, mártásokkal is fogyaszthatjuk. Igen jól megy hozzá a meggy- vagy egresmártás. A borjúláb része pedig frissensültként, rántva is tálalható. A borjú csülök inkább sütve kedvelt eleség.
A lábszár – ahogy a nevéből sejteni lehet – a marha lábrészénél található, melyből alsó és felső lábszárt különbözetünk meg. A marha első és hátsó láb azonos részét egyaránt lábszárnak nevezzük, itt nincs megkülönböztetés. A borjú esetében némileg eltérő elnevezéseket alkalmazunk a lábszárra. Az alsó lábszárt egyszerűen lábként, míg a felső lábszárt csülökként kérhetjük a hentesnél.
