Interjú egy ökotudatos építésszel

Míg a régi újpesti bőrgyár egyik épületének átalakításával – a képzőművészeti kiállítóhelyként ismertté vált egykori MEO-val – egyértelműen kivívta a szakma elismerését, addig a sorra épülő családi házaival a privát megrendelők körében vált ismertté. Bényei István építészt azok kérik fel otthonuk megtervezésére, akik tiszta, átlátható, sallangok nélküli terekre vágynak, melyekben a kortárs design sem érzi idegenül magát.


Míg a régi újpesti bőrgyár egyik épületének átalakításával – a képzőművészeti kiállítóhelyként ismertté vált egykori MEO-val – egyértelműen kivívta a szakma elismerését, addig a sorra épülő családi házaival a privát megrendelők körében vált ismertté. Bényei István építészt azok kérik fel otthonuk megtervezésére, akik tiszta, átlátható, sallangok nélküli terekre vágynak, melyekben a kortárs design sem érzi idegenül magát.


A kerítés mentén nyíló pipacstenger láttán ösztönösen érzem, hogy jó helyen járok. Aztán a kertkapuból megpillantom a Bényeire valló házat is. Messzebbről úgy tűnik, mintha lebegne az épület, mintha mindössze néhány oszlopon állna a magasban keskenyen elnyúló, mély teraszokkal megnyitott emeleti szint, miközben a földszintet átjárható, nyitott térként érzékelem. Közelebbről azonban kiderül, optikai csalódás áldozata lettem: a földszint hatalmas üvegfalai tévesztettek meg, melyeken akadálytalanul átlátni a hatalmas kert túlsó oldalára. 

De már maga a kert sem a megszokott, inkább ligetnek nevezném, amely az erdei fák közötti nagy, füves tisztásaival a szomszédos erdő folytatásának tűnik. Itt valóban a természet „ültette” a növényzet nagy részét, s ezt a tényt a ház tervezésénél mind 
a megrendelő, mind pedig az építész maximális alázattal kezelte.

 
– Könnyű helyzetben voltam, hiszen a megrendelő régi jó barátom, akinek az életét, a családját, a szokásait, az igényeit nagyon jól ismertem – emlékezik vissza a tervező a hosszú hónapokig tartó munkakapcsolatra. – De ez visszafelé is igaz: ő is ismert engem, tudta, hogyan gondolkodom, miket tervezek, így az együttműködésünk igazán zökkenőmentesen alakult ebben a számunkra új, megrendelő-építész viszonyban. 
Ideális állapot – gondolom én, de az építész rácáfol.


– Mégis volt nehézség – mondja –, mert a kötöttségekhez való alkalmazkodás kijelöl egyfajta irányt, míg a teljes szabadságban egy ideig nem is tudja az ember, merre induljon el. ­Illeszkedő épületet kerestem, abszolút kihasználva, de nem kizsigerelve a természeti adottságokat, ezért energia- és ökotudatos gondolkodás mentén alakult a ház. Tájolását a passzív árnyékolás elvei szerint szerkesztettem, így az árnyékolás jól ismert rekvizitumai – redőny, függöny – teljesen hiányoznak, de klímára sincs szükség. Pontosabban egy hófehér könnyű vászonfüggöny mégiscsak felkerült kívülre, síneken fut körbe a földszint ablakai előtt, és ott segít rá az árnyékolásra, ahol éppen szükséges. 



Geotermikus energia működteti a padló- és a mennyezeti fűtést (illetve nyáron a hűtést), de télen a nap annyira felfűti a házat, hogy szinte csak éjszaka kell némileg rásegíteni. Beépítettünk egy rekupátort, egy hővisszanyerő szellőztetést biztosító szerkezetet, amely 20–40 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást. Odafigyeltünk a víz felhasználására is, a medencét például csak egyszer kell feltölteni, és kezelés mellett benne hagyható a víz. Sok passzív házat tervez az irodánk, az ez irányú tapasztalatainkat igyekeztünk hasznosítani ez alkalommal is.


– Érdekelne, mennyire értik meg ma az emberek, hogy egy új ház építésénél már elengedhetetlen, hogy az energiafelhasználásra is odafigyeljenek, illetve hogy ezt már a tervezés során szem előtt tartsák? 
– Ma kevesebben építkeznek, mint bármikor, de aki mégis bevállalja, arra nagyon is jellemző ez a fajta tudatosság és megértés – hangzik Bényei István válasza. 


– Azt is mind többen értik, hogy előre meg kell finanszírozni a későbbi előnyöket, a gazdaságosabb működtetést. Bár az is jellemző, hogy akik passzív házat szeretnének, általában még sátortetős, bizonyos értelemben hagyományosabb házformában gondolkodnak, és meglepi őket, hogy lehet passzív egy modernebb formavilágú épület is. Kiderül, hogy a megrendelővel közösen kialakított építészeti programnak fontos eleme volt a jól érzékelhető ipari felhang is, amely a nagy belmagasságban, a szokatlan tágasságban, a speciális, felcsiszolt szürke ipari betonpadlóban, avagy a következetesen alkalmazott fémkorlátokban egyaránt tetten érhető. E Bényeitől korántsem idegen elemeket a háziak életvitele, a többnyire gyerekekkel érkező barátok serege, a sűrű vendégjárás is indokolta, amely praktikus, kevésbé sérülékeny, az intenzív használatot is jól tűrő megoldásokat kívánt.


kerti bútorok: Domus Ventures


Címkék: