- írta: Peitli Csilla
Day spa és biotej Epres Panni étlapján
A wellness élmények sokfélék lehetnek. Van, akinek a többnapos lubickolás, másnak a vég nélkül szaunázás, Epres Panni modellnek a day spa hangulatos kezelései hozzák meg az ellazulást. A kétgyermekes anyukával élményeiről, és a tudatosságról beszélgettünk.
A wellness élmények sokfélék lehetnek. Van, akinek a többnapos lubickolás, másnak a vég nélkül szaunázás, Epres Panni modellnek a day spa hangulatos kezelései hozzák meg az ellazulást. A kétgyermekes anyukával élményeiről, és a tudatosságról beszélgettünk.
A wellness mindenkori szerelem, vagy egy új élmény számodra?
Nagyon szeretem a wellness kényeztetéseket, de csak ha viszonylag rövidebb ideig tartanak. Azt vettem észre magamon, hogy feltöltődés helyett inkább elfáraszt a többnapos wellnessezés. Sokkal jobban szeretem a day spa-kat, a Magnolia Day Spa például az egyik kedvencem. Fontos, hogy egy ilyen hely magával ragadó legyen, ahol akár órákat is eltölt az ember anélkül, hogy észlelné az idő múlását. Volt, hogy a barátnőmmel 3 órán keresztül szaunáztunk, a szünetekben teáztunk, és közben nagyon jókat beszélgettünk. Máskor pedig épp Tiborral (Benedek Tibor – szerk.) mentünk páros masszázsra.
Ilyenkor milyen céllal érkezel?
Nem vagyok kísérletező típus, mindig sportmasszázst kérek, mert az a vágyam, hogy jól átmozgasson. Az a fajta rossz páciens vagyok, aki akkor megy masszázsra, amikor valami fáj. Ha már érzem, hogy nagyon elfáradt a hátam vagy a lábam, és jól esne, ha valaki orvosolná az ilyen jellegű problémáimat, akkor ott a helyem. Persze, jó lenne rendszeresen eljárni, de miután a gyerekek diktálják a tempót, ezért nagyon nehéz saját időt kicsippenteni a mindennapokból.
Mik a kedvencek?
A szaunát nagyon szeretem, mert azt érzem, hogy a bőröm egyből megtisztul. Mivel hajlamos vagyok megfeledkezni a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről, ezért ezek a szaunás programok arra is nagyon jók, hogy feltöltsem magam vízzel, hiszen a szauna programok között, a pihenés alatt sok vizet fogyasztok. Ha megfázás bujkál bennem, akkor belsőleg is azonnal hatással van rám.
Mi segít át a nehezebb mindennapokon?
Ha reggelente el tudok menni futni, akkor az teljesen rendbe teszi a napomat. Nyilván nagyon nehéz elindulni, rá kell szánnom magam, de ha teljesítettem a Margitszigeti körömet, sokkal jobban indul a napom.
Régóta modellkedsz, így talán mondhatjuk, hogy kiemelten fontos számodra, hogy testben és lélekben toppon legyél. Mik azok a szempontok, amelyekre mindig is fókuszáltál?
A tudatosabb életvitelt, táplálkozást azóta érzem igazán fontosnak, amióta a gyerekeim megszülettek. Azóta figyelek oda arra, mit eszem, és érzek felelősséget magammal szemben is, mert tudom, hogy vigyáznom kell magamra, hiszen értük vagyok. Amíg nincs gyereked, azt gondolod, a szervezeted mindent kibír. Ám ők egy új szemléletet, látásmódot hoznak az ember életébe. Így lettünk mi is tudatosabbak, egészségesebben étkezünk, én pedig rendszeresebben mozgok, mint előtte tettem.
A táplálkozásodban mi változott?
Bio termékeket vezetettünk be, száműztük a fehér lisztet és a cukrot, és amikor csak tehetem, mézet, nyírfacukrot, szőlőcukrot használok, tehéntej helyett a gyerekek rizstejet isznak.
Lehetne sokkal szélsőségesebb módon is csinálni, de nagyon nehéz maximálisan egészséges háztartást vezetni. Nagyon irigylem azt, akinek ez belefér az életébe.
Nyitott lennél rá?
Talán meg tudnám oldani, de sokkal jobban hiszek abban, hogy mindenben mértéket kell tartani, így ebben is. A gyerekeim menzán étkeznek, így ebbe nem tudok, de nem is akarok beleszólni.
Nem születik abból konfliktus, hogy más van otthon, mint az iskolában, óvodában?
A tej tekintetében például nem, mert nem is isszák meg. Esznek sajtot és túrót, de a folyékony tehéntejet nem szeretik. Barka párhetes volt, amikor a doktor néninkhez fordultam segítségért, mert csúnya volt az arcbőre. Biotejre álltam át a reggeli kávémhoz, aminek meg is lett a hatása: másnaptól teljesen elmúltak a pöttyei. Akkor tudatosult bennem, hogy mekkora jelentősége van az élelmiszer minőségének. Barkát pedig egyszerűen semmi más nem érdekelte tízhónapos koráig, mint az anyatej, és csak a rizstej volt az, amivel a leválasztást el tudtuk kezdeni. Azóta ez a rizstej a „tej” nálunk.
Fotó: Sárosi Zoltán