Mégis kell a passzívházba fűtés?
Könnyedén ismételgeti mindenki a definíciót: a passzívház hagyományos fűtési rendszer nélkül épül. És mi hajlamosak vagyunk sokszor ezt úgy értelmezni, hogy ezeket az épületeket tehát egyáltalán nem kell fűteni. Utánajártunk: az igazság a kettő között van.
Könnyedén ismételgeti mindenki a definíciót: a passzívház hagyományos fűtési rendszer nélkül épül. És mi hajlamosak vagyunk sokszor ezt úgy értelmezni, hogy ezeket az épületeket tehát egyáltalán nem kell fűteni. Utánajártunk: az igazság a kettő között van.
Minden a fűtésigénnyel kezdődik
Ahhoz, hogy lássuk bármilyen épületnek a fűtésigényét, tudnunk kell, hogy szellőztetéssel mennyi hőt engedünk ki belőle, és mekkora energiára van szükség mindennek a pótlására. Egy passzívház esetében a falak és a nyílászárók kiváló hőszigetelése miatt eleve kevesebb hő szökik el, a jó helyre tervezett ablakfelületeken beáramló napfény pedig plusz fűtést jelent. A házban használt háztartási gépek, a lakók hője pedig csak tovább növeli a hőmérsékletet, a szellőztetéssel pedig nem eresztjük szélnek a meleget, hiszen (ahogy azt már korábbi cikkünkben is fejtegettük) a friss levegőt egy hőcserélő rendszer ereszti a belső térbe.
Hát mégiscsak kell fűtés
Tehát sikerült benntartanunk jó sok meleget, a levegő is friss, de a téli mínuszok ellen mindez elegendő lenne? Természetesen nem. Bár a jó szigetelés miatt elég lassan, fokozatosan csökken le és alkalmazkodik a lakás belső hője a kinti hőmérséklethez (az is előfordul, hogy egy nap alatt csak fél fokot hűl a kinti hidegek ellenére), mégis szükség van valamennyi fűtésre. Ez az a maradék fűtési hőigény, amit ki kell valamilyen rendszernek elégítenie. Itt ugrik be sokaknak a passzívház-definíció másik fontos pillére. Ennek a hőigénynek a felső határa az a bizonyos évi 15 kWh/m2.
De milyen rendszerrel?
Mivel ilyen kicsi a passzívházak hőszükséglete, adódik egy probléma. A piacon általában használt rendszerek ide túlméretezettek lennének. Ezért is fejlődött ki az a praktikus megoldás a passzívházakban, hogy a légcserélő rendszert teszik alkalmassá a kintről beáramló levegő felmelegítésére. Mindez átlagos feltételek mellett elegendő egy ház kifűtésére, kb. húsz fokos hőmérsékletet adva. Ha valaki többre vágyik, vagy nagyobb az alapterülete a háznak a szabványban számoltnál, esetleg a fürdőbe magasabb hőmérsékletet szeretne, azt rásegítő rendszerek kiépítésével lehet megoldani, amibe a jól méretezett hagyományos (például távhős) megoldásokon túl a megújuló energiaforrások felhasználásig sokféle frappáns megoldás lehetséges.
