Újabb fantasztikus régészeti leletet tártak fel Kínában
- írta: Faragó Zoltán
- 2015.04.22
Kínai régészek feltárták a taoizmus történetének egy különösen fontos helyszínét, a Csianghszi tartományi Lungho-hegy rejtette Nagy Sangcsing palota néven ismert templomot, amelynek maradványait 1930-ban tűz pusztította el.
Kínai régészek feltárták a taoizmus történetének egy különösen fontos helyszínét, a Csianghszi tartományi Lungho-hegy rejtette Nagy Sangcsing palota néven ismert templomot, amelynek maradványait 1930-ban tűz pusztította el.
A templomban a kínai történelem egy jeles személyisége, Csang Tao-ling (34-156) hirdette a tao vallás maga alkotta ágának tanait. Az első égi mesterként emlegetett Csang Kína e keleti részében élt, a templom pedig valamikor a Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 220) időszakában épült. Az idők során fel-felújították, bővítették, s a taoisták mindig fontos emlékhelyüknek tartották - mondta a Hszinhua hírügynökségnek Hszü Csang-csing, a tartományi régészeti intézet igazgatója.
Az ásatásokat tavaly júniusban kezdték meg, romokat, egyéb leleteket körülbelül 10 ezer négyzetméteren, vagyis nagyjából egy hektáros területen találtak, illetve sejtenek. Eddig az épületmaradványok mellett porcelán és agyagedények maradványait és a templom ősi festményeinek cserépdarabjait is kiásták.
A szakértők szerint az egyelőre viszonylag kis területen feltárt leletekből következtetni lehet arra, hogy a palota milyen átalakulásokon ment keresztül a Szung-dinasztiától (960-1279) a Csing-dinasztiáig (1644-1912). Egyúttal - tették hozzá - jó lehetőséget adnak arra, hogy újabb adalékokhoz jussanak az ősi palotaépítészettel kapcsolatos kutatásokhoz.
Megállapították, hogy a Nagy Sangcsing palota romjai a maguk nemében a legnagyobbak és a legjobb állapotban fennmaradtak közé tartoznak Dél-Kínában.
A kínai eredetű hitrendszer, a taoizmus első nyomait a Krisztus előtti negyedik századból származó történelmi feljegyzések örökítették meg, s nem számított vallásnak addig, amíg Csang Tao-ling meg nem alapította az Égi mesterek útja nevű szektát, irányzatot 142-ben.
Kortársaihoz hasonlóan Csang a halhatatlanság, a hosszú élet hirdetője volt, de másokkal ellentétben a vallási szervezet fontosságát is hangsúlyozta - írja róla az Encyclopaedia Britannica. Hozzáteszik, vallását a hit általi gyógyítás módszerével tette különösen vonzóvá az egyszerű emberek számára.
Csang mester mozgalmat indított Szecsuan tartományban azzal a céllal, hogy úgymond megszabadítsa a világot a dekadenciától, és egy olyan új állam létrehozásának szükségességét hirdette, amelyet "választott emberek" alkotnak. A befolyásos szekta Csang fiának és unokájának vezetésével végül lázadást szervezett a Han-dinaszita ellen 184-ben, majd megalapították a maguk teokratikus államát, a Csang Han-t Szecsuanban.
MTI
