Figyelmeztető jelek: a gyerekünk bajban van!
- írta: Spatrend Online
- 2013.02.26
Ebben a cikkemben bemutatom, milyen jelekből következtethetnek a szülők arra, hogy gyermeküknek problémái vannak a válás feldolgozását illetően. Igyekszem röviden és érthetően felvázolni, hogy milyen területeken jelentkezhetnek olyan tünetek, amelyekre a szülőknek érdemes odafigyelni. 1. Az első és talán legszembetűnőbb, legkönnyebben észrevehető jelek a gyermek magatartásában jelentkezhetnek. Ha a gyermek agresszívabbá válik, például üt, rúg, harap, karmol, verekszik az óvodában, féltékennyé válik testvéreire, hirtelen visszahúzódik, bezárkózik. Vagy épp ellenkezőleg: folyamatosan bohóckodik, felhívja magára a figyelmet, motorosan túlzottan aktívvá válik, idősebb korban akár kisebb, törvénybe ütköző cselekedeteket hajt végre (például lop a boltban), sokat “rosszalkodik”, hogy legalább a szülők negatív figyelmét kiharcolja, és még hosszasan sorolhatnám… – ezek mind-mind óva intő, figyelmeztető jelek, hogy valami nincs rendben. 2. Egy másik tünet lehet az emocionális bizonytalanság. Ha a gyermek szokatlanul ragaszkodó magatartást tanúsít, fél az egyedülléttől, fokozott szorongást mutat elváláskor, búcsúzáskor (például újra sír oviba érkezéskor, holott korábban már nagyszerűen beszokott), szeparációs félelme fokozódik, éjszaka újra bekéredzkedik a szülői ágyba, vagy ha újonnan szerez magának barátokat, érzelmi támaszt a családon kívül. 3. Esetenként komoly fejlődési- és teljesítményzavarok is felléphetnek. Ilyenkor a gyermek megtorpan a fejlődésben (például mozgás- vagy beszédfejlődés), motiválatlanná és figyelmetlenné válik, semmihez sincs kedve, könnyen elterelhető a figyelme, nem tud kitartóan koncentrálni. Iskolai teljesítménye ilyen esetekben általában romlik. 4. Pszichoszomatikus panaszokról akkor beszélünk, ha a gyermek olyan testi tünetekről számol be, amelyet orvosi okok nem támasztanak alá. Ilyenkor általában pszichés okok, szorongás, stressz áll a tünetek hátterében. Gyakran jelentkeznek has-, gyomor-, fej- vagy egyéb fájdalmak, alvászavarok (elalvási vagy átalvási), éjszakai megébredések, intenzív álmok, rémálmok formájában. Lehetséges, hogy úgynevezett regresszió következik be, amikor a gyermek egy korábban már meghaladott fejlődési fázisba csúszik vissza, például a már régóta szobatiszta gyermek újra bepisil éjjelente. A stressz legyengítheti a gyermek szervezetét, az így létrejövő immungyenge állapot miatt a gyermek gyakran betegeskedik. Ha a fent felsoroltak közül bármelyik tünet észleli, érdemes szakember segítségét kérni.
Ebben a cikkemben bemutatom, milyen jelekből következtethetnek a szülők arra, hogy gyermeküknek problémái vannak a válás feldolgozását illetően. Igyekszem röviden és érthetően felvázolni, hogy milyen területeken jelentkezhetnek olyan tünetek, amelyekre a szülőknek érdemes odafigyelni.
1. Az első és talán legszembetűnőbb, legkönnyebben észrevehető jelek a gyermek magatartásában jelentkezhetnek. Ha a gyermek agresszívabbá válik, például üt, rúg, harap, karmol, verekszik az óvodában, féltékennyé válik testvéreire, hirtelen visszahúzódik, bezárkózik. Vagy épp ellenkezőleg: folyamatosan bohóckodik, felhívja magára a figyelmet, motorosan túlzottan aktívvá válik, idősebb korban akár kisebb, törvénybe ütköző cselekedeteket hajt végre (például lop a boltban), sokat “rosszalkodik”, hogy legalább a szülők negatív figyelmét kiharcolja, és még hosszasan sorolhatnám… – ezek mind-mind óva intő, figyelmeztető jelek, hogy valami nincs rendben.
2. Egy másik tünet lehet az emocionális bizonytalanság. Ha a gyermek szokatlanul ragaszkodó magatartást tanúsít, fél az egyedülléttől, fokozott szorongást mutat elváláskor, búcsúzáskor (például újra sír oviba érkezéskor, holott korábban már nagyszerűen beszokott), szeparációs félelme fokozódik, éjszaka újra bekéredzkedik a szülői ágyba, vagy ha újonnan szerez magának barátokat, érzelmi támaszt a családon kívül.
3. Esetenként komoly fejlődési- és teljesítményzavarok is felléphetnek. Ilyenkor a gyermek megtorpan a fejlődésben (például mozgás- vagy beszédfejlődés), motiválatlanná és figyelmetlenné válik, semmihez sincs kedve, könnyen elterelhető a figyelme, nem tud kitartóan koncentrálni. Iskolai teljesítménye ilyen esetekben általában romlik.
4. Pszichoszomatikus panaszokról akkor beszélünk, ha a gyermek olyan testi tünetekről számol be, amelyet orvosi okok nem támasztanak alá. Ilyenkor általában pszichés okok, szorongás, stressz áll a tünetek hátterében. Gyakran jelentkeznek has-, gyomor-, fej- vagy egyéb fájdalmak, alvászavarok (elalvási vagy átalvási), éjszakai megébredések, intenzív álmok, rémálmok formájában.
Lehetséges, hogy úgynevezett regresszió következik be, amikor a gyermek egy korábban már meghaladott fejlődési fázisba csúszik vissza, például a már régóta szobatiszta gyermek újra bepisil éjjelente. A stressz legyengítheti a gyermek szervezetét, az így létrejövő immungyenge állapot miatt a gyermek gyakran betegeskedik.
Ha a fent felsoroltak közül bármelyik tünet észleli, érdemes szakember segítségét kérni.
