Magas hátszín
A magas hátszín vagy ismertebb nevén rostélyos igazi csemege azoknak, akik szeretik a marhahúst. Ebből készül a híres hagymás rostélyos, de ezt leszámítva is kedvelt húsrész. A lapos hátszínhez hasonlóan szinte minden elkészítési eljárás jól megy hozzá. Süthető, párolható, de rántva és töltve is élvezetes étel kerül a tányérba. Idősebb állatból származó hátszínt azonban mindenképpen érdemes párolni, hogy a hús kellően porhanyóssá váljon.
A magas hátszín a lapos hátszínnel együtt a marha hátának középrészén, a gerinc mentén és részben az alatt helyezkedik el. A rostélyos mellett ezért a magas hátszínre akár gerinc néven is utalhatunk a hentesnél, de ha borjúról van szó, inkább a karaj, a borda vagy a kotlett lesz a megfelelő hívószó. A két hátszín rész közötti különbség egyébként elenyésző, egymással általában felcserélhetők, sokszor a hentesnél sem bontják tovább a hátszínt részekre. Amerikai típusú felosztásnál ribeye rostélyosként, rib rollkén, short ribként találkozhatunk a magas hátszínnel és csontos ribeye hátszínként, short loinként vagy striploinként a lapos hátszínnel.