Falra mászott növények
- írta: Peitli Csilla
- 2013.05.16
Párizs hatalmas parkjai és a belváros szívében rejtőzködő megannyi kert a franciák természetszeretetéről mesél. A zöldövezetről még a betondzsungel szívében sem mondanak le szívesen, ha más megoldás nincs, az épület falát alakítják át zöldellő rétté. Ahogy azt a Quai Branly Múzeumnál is tették.
Párizs hatalmas parkjai és a belváros szívében rejtőzködő megannyi kert a franciák természetszeretetéről mesél. A zöldövezetről még a betondzsungel szívében sem mondanak le szívesen, ha más megoldás nincs, az épület falát alakítják át zöldellő rétté. Ahogy azt a Quai Branly Múzeumnál is tették.
Az Eiffel-toronyhoz közel eső múzeum története 1995-ben kezdődött – már ekkor felmerült egy nem-európai kultúrákat képviselő hely igénye –, de a tényleges megvalósításra majdnem további tíz évet kellett várni. A projekt végül egy korábban elhagyott építései területen, a quai Branly kerületben kapott helyet, innen származik a kizárólag természeti népek kultúrájával foglalkozó múzeum neve is.
A tárgyi emlékek őrzése mellett a Quai Branly kiveszi a részét az oktatásból is. Kutatási programjainak és előadásainak célja, hogy még közelebb hozzák az európai emberhez a bennszülött lakosság életvitelét, életfelfogását. A múzeum falai között egyaránt megtalálhatjuk a maori nép dicséretét zengő tárlatot, a maja kultúrát időző installációt, vagy Afrika törzsi kultúrájának megelevenítését.
Minthogy a hely erősen kötődik az anyatermészetből táplálkozó ősi társadalmakhoz, az épületet tervező francia építész, Jean Nouvel kézenfekvőnek tartotta, hogy ez a szoros kapcsolat a múzeum megjelenésében is tükröződjön. Az épület külsejére megálmodott zöld falat két francia botanikus gondjaira bízta: a közparkok tervezésével hírnevet szerző Gilles Clément-re, és a függőleges kertek újrafelfedezőjeként elhíresült Patrick Blanc-ra, akinél kevesebben ismerik jobban a falon megjelenő kertek kialakításának trükkjeit.
A 2006-ban széleskörű programmal és kiállítási anyaggal induló múzeumot a modern anyaghasználat és megjelenés, valamint a természet fontosságának kettőse jellemzi. A hatalmas üvegfelületek mellett megtalálható zöld fal 150 különböző növényfaj 15000 példányát vonultatja fel, hogy Párizs ipari negyedének szívében újraélesszen valamit a régmúltból, amikor még az emberek a mindent uraló vadonnal összhangban építkeztek.
