Egy hely, ahol már a börtön is öko
- írta: Peitli Csilla
- 2014.09.28
A selfie és a hastag mellett az évtized hívószava kétség kívül az öko. Olyan divatos kifejezés ez, amivel szinte mindent trendivé lehet tenni, amitől minden kívánatosabbnak és helyénvalóbbnak tűnik. De mi a helyzet akkor, ha épp egy börtön válik ökotudatossá?
A selfie és a hastag mellett az évtized hívószava kétség kívül az öko. Olyan divatos kifejezés ez, amivel szinte mindent trendivé lehet tenni, amitől minden kívánatosabbnak és helyénvalóbbnak tűnik. De mi a helyzet akkor, ha épp egy börtön válik ökotudatossá?
Amikor a norvégok egy Oslótól nem messze elhelyezkedő börtön átalakítását tűzték ki célul, valószínűleg nem azért döntöttek az ökotudatos szemlélet mellett, mert így akarták „reklámozni” az intézményt. Sokkal inkább a fenntartási költségek minimalizálásának és a foglyok életkörülményeinek normalizálásának szándéka vezette a tervező csapatot.
A Basteoy szigeten található börtön ugyanis nem csak napelemekkel felszerelt házairól, de szokatlanul fogolybarát szemléletéről is híres. Az alcatrazi elszigeteltséget választó szigetbörtön tulajdonképpen egy hatalmas öko-falu, ahol a bentlakók őrök és szögesdrótok nélkül töltik büntetésüket. A cellák helyett önálló, zárak nélküli házakban laknak az elítéltek, amelyek energiaellátását főként napenergiából fedezik.
A rabok emellett dolgoznak, maguk termelik meg az élelmezésükhöz szükséges alapanyagok legnagyobb részét, és folyamatos továbbképzésen vesznek részt, hogy ezzel is megkönnyítsék majd a társadalomba való visszailleszkedésük menetét. Az organikus kertekben, a hatékony és korszerű hulladékfelhasználási egységekben dolgozó rabok mellett olyanokat is találunk, akik időnként a szigetet is elhagyhatják. A szigetet és a szárazföldet összekötő kapocs egy komp, amit szintén az elítéltek üzemeltetnek. Ez a viszonylagos szabadság azonban egyáltalán nem száll az ott lakók fejébe: szökési kísérletről egyelőre nem tudunk, sőt mindenki keményen dolgozik azért, hogy az öko-sziget minél önellátóbb legyen.
A kísérleti céllal létrejött kezdeményezés sikeresnek látszik, és azon túl, hogy leveszi a társadalom válláról a rabok tartásának költségeit, még a hasznosság és az önállóság érzetével is felruházza a börtön lakóit. Az üzemeltetők reményei szerint ezzel csökken a visszaesés kockázata is.
