Ne próbáld legyőzni a fizikát!

• írta: Zámborszky Éva
• 2019.10.08

A közösségi oldalakon elég gyakran megosztanak hajmeresztő fotókat elrontott kivitelezési munkákról. Ha nem nevetnénk, akkor sírnánk, főleg, ha a mi otthonukban tennének ilyet a kóklerek. 

Dilatáció, burkolatváltás, úsztatott padló...
Hallottuk már ezerszer, de miért is kell komolyan venni?

A bécsi Hundertwasser házban hullámos padlókat találunk ("egy egyenetlen padló dallam a lábnak"), a tetőt föld és fű borítja, nagy fák nőnek a szobákban és ágak nyúlnak ki az ablakokon. Valljuk be, azért ez nem mindenhol működöképes. Lehet, hogy a varázslatos, különc művész az úsztatott padlót is a maga módján alakította volna, de mi maradjunk csak a valóság talaján. 

Az úsztatott padlót azért hívják így, mert a padlólapok nincsenek az aljzathoz ragasztva vagy más módon odarögzítve.  Leggyakraban klikkes záródással kapcsolódnak egymáshoz, de gyakori még a csaphornyos illesztés is, ezzel a megoldással a valódi fából készült padlóknál gyakran találkozunk. 

A beltéri, kb. 10-15 mm-es dilatációs hézagokra nemcsak a falak és oszlopok mellett van szükség, hanem a különböző helyiségek között is. A padlónak, parkettának a hőmérséklet változással járó tágulásra vagy épp zsugorodásra helyet kell hagyni, ezért a szegélyléceket is csak a falhoz szabad erősíteni. Sokan ódzkodnak a küszöbtől, mert szebb a kapcsolódó helyiségek egybefüggő burkolata, de nem sokáig, ha kihagyjuk a dilatációs hézagot, pedig az elengedhetetlen.  Ennek oka, hogy  a különböző helyiségek nem mindig egyforma hőmérsékletűek.  Szép burkolatváltó profillal ez a váltás esztétikusan megoldható,  az sem baj, ha nem olyan művészi, mintha Hundertwasser alkotta volna.