- írta: Peitli Csilla
Így szúrd ki a hazugságot, igazi Sherlock Holmesként
- írta: Peitli Csilla
- 2014.11.15
A hazugság az életünk része, mindenki csinálja, de mégis olyan misztikus és megfoghatatlan valami, ami komoly érdeklődésre tart számot. Ki miért és hogyan hazudik? Hogyan ismerjük fel, ha valaki nekünk lódít? És eleve mi a különbség a füllentés és a hazugság között?
A hazugság az életünk része, mindenki csinálja, de mégis olyan misztikus és megfoghatatlan valami, ami komoly érdeklődésre tart számot. Ki miért és hogyan hazudik? Hogyan ismerjük fel, ha valaki nekünk lódít? És eleve mi a különbség a füllentés és a hazugság között?
A kutatók komoly pénzeket fektetnek a hazugság természetének feltárásába, melynek eredményeként tudjuk, hogy naponta 200-szor állítunk valótlant (Dél-Karolina Egyetem – Jerald Jellison), hogy a hazugságok minimum 75%-a soha nem derül ki (Aldert Vrij és Bella DePaulo egymástól függetlenül végzett kutatása) és hogy a gyerekek már 6 hónapos korukban is képesek a megtévesztésre (Portsmouth Egyetem – Dr. Vasudevi Reddy.)
A hazugság tehát az életünk része, melynek felismerésében az évek során egyre nagyobb gyakorlatra teszünk szert, külön odafigyelve pedig még tovább fejleszthető a hazugságdetektorunk. Sherlock Holmes a legkisebb arcrezdülésből is képes kiolvasni életünk nagy titkait, de a Hazudj, ha tudsz című sorozatból is kinyerhetünk néhány egyetemes jelet, ami arra utal, hogy valaki épp át akar minket verni.
Ezekből következzen most pár:
A szemkontaktus kerülés a legismertebb jelek közé tartozik, bár valójában ez nem jelent még hazugságot. Egy őszinte beszélgetés során is csak 30-60%-ban nézünk partnerünk szemébe, tehát a sokáig kitartott szemkontaktus sokkal gyanúsabb kéne, hogy legyen.
Árulkodó jel lehet az is, ha valaki túl részletesen mesél és olyanokat is megemlít, aminek a témához csak elvétve van köze. Az előre begyakorolt, jól kidolgozott és most felmondott hazugságok jele ez, mert valójában fele ennyi részletre sem emlékszik az ember.
Amikor a mondandó és a testbeszéd nincs összhangban. Elég nehéz megmagyarázni, de érezni annál könnyebb. Ha valakiről azt érezzük, hogy nincs egyben, túl vidám vagy épp ellenkezőleg, túl komoly az adott témához mérten, az gyakran a füllentés jele, amit ösztönösen érzünk és sokszor összefont karral védekezünk ellene. Érdemes tehát néha magunkat is figyelni, hogy rájöjjünk partnerünk hazudik-e vagy sem.
Babrálás és lábdobogás az idegesség jele. Mivel a legtöbbünk nem hidegvérű hazudozó, fizikai tünetei is vannak a lebukás felett érzett aggodalmunknak. Izzadás, arcpirosság és az említett babrálás, topogás. De a száj önkéntelen megérintése és a jobbra tekintés is a lelkiismeret furdalás jele.
Az orrhoz való nyúlkálás is a hazugsággal járó stressz jele és a folyamatos pislogás sem épp bizalomépítő gesztus. Akárcsak a száraz köhögés (persze nem megfázásnál), a pirulás és az izzadás.