Már az ókoriak is söröztek
- írta: Peitli Csilla
- 2013.07.03
Van néhány olyan dolog az életünkben, ami már több ezer éve kíséri utunkat. Ilyen a kutya, a szépen gördülő kerék és a középkorban méltatlanul hanyagolt fürdőkád. És ilyen a sör is. Már az ókori Egyiptomban hallatlan népszerűségnek örvendő frissítő ital hosszú utat járt be a mai formájáig, mely nem nagyon hasonlít a kezdeti termékre. Páran ezért úgy határoztak, hogy felidézik a régmúlt meghatározó italának ízét, és elhozzák azt a ma embere számára.
Van néhány olyan dolog az életünkben, ami már több ezer éve kíséri utunkat. Ilyen a kutya, a szépen gördülő kerék és a középkorban méltatlanul hanyagolt fürdőkád. És ilyen a sör is. Már az ókori Egyiptomban hallatlan népszerűségnek örvendő frissítő ital hosszú utat járt be a mai formájáig, mely nem nagyon hasonlít a kezdeti termékre. Páran ezért úgy határoztak, hogy felidézik a régmúlt meghatározó italának ízét, és elhozzák azt a ma embere számára.
A történet Berry Kemp egyiptológussal, a Cambridge-i Egyetem professzorával kezdődött, aki Amarna munkásnegyedének feltárása közben több sörfőzőre, köztük a királyi sörfőzdére is rátalált. Az Ehnaton által épített, majd uralkodása után nem sokkal elnéptelenedett királyi székhelyen a viszonylagos háborítatlanságnak és a száraz klímának köszönhetően élelmiszernyomokat is el tudtak különíteni a szakemberek. Kenyérdarabokat, gabonaféléket, és ami még érdekesebb: sörüledéket. A minták később egy – a szintén a Cambridge-i Egyetemen dolgozó – növényszakértőhöz, Dr. Delwen Samuelhez kerültek, aki alapos vizsgálatnak vetette alá a kapott anyagokat.
Az érdekes eredményeket hozó kutatás közelebb vezetett nemcsak az alapanyagok, de a tényleges készítési eljárás megértéséhez is. A tudóscsoport azonban nem elégedett meg ezzel a végkifejlettel. Továbbmentek, és elhatározták, hogy a lehetőségekhez mérten reprodukálják az ókori sört. Ehhez a nagy múltú Scottish & Newcastle sörfőző több évszázados tapasztalatát hívták segítségül, melynek munkatársai a helyszínre utazva analizálták a környéken fellelhető kutak vizét. Törökországból beszerezték az alapanyagnak szánt tönke búzát, hogy aztán Skóciában végül elkezdődhessen a tényleges munka.
A Tutanhamonhoz (vagy ahogy az üvegen olvasható: Tutankhamunhoz) valójában nem sok szálon kötődő sör végül 6%-os alkoholtartalommal és enyhe koriander- és borókaízesítéssel került bele 1000 palackba, melyeket a Harrodsnál értékesítettek. Az első, rekordáron ($7,686) elkelő üveg után a fennmaradó darabokat mérsékelt, $75-os áron forgalmazták, hogy minél többen megkóstolhassák a régi korokat idéző ízt.
Az egyszeri akciónak induló kezdeményezésnek – a Scottish & Newcastle 2008-as bezárása után – váratlan helyről érkezett folytatása. A denveri illetőségű Wynkoop Sörfőző Vállalat is megalkotta a maga Tutanhamon-sörét, melynek a Tut's Royal Gold (Tut királyi aranya) fantázianevet adták. A Denveri Művészeti Múzeumban tartott kiállítást kívánták népszerűsíteni azzal, hogy elkészítik ezt a sört, melyet aztán vegyes eljárással, az eredeti alapanyagok bűvöletében, de már modern megoldásokkal gyártottak le. A hírveréshez pedig Tutanhamont, mint az ókori egyiptomi történelem egyik legismertebb alakját hívták segítségül. Így történt, hogy önhibáján kívül a fiatalon elhunyt uralkodó, egymástól függetlenül, már két sörhöz is nevét kölcsönözte. És már jogdíjat sem szedhet…
