- írta: Peitli Csilla
Pokorny Lia az egészséges életmódról:
Hogyan étkezzünk boldogan? Van-e értelme az önsanyargatásnak? Hogyan pihenjünk egy mozgalmas időszak után? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, de sokkal többre bukkantunk: az öröm és az életigenlés receptjét osztotta meg velünk Pokorny Lia.
Hogyan étkezzünk boldogan? Van-e értelme az önsanyargatásnak? Hogyan pihenjünk egy mozgalmas időszak után? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, de sokkal többre bukkantunk: az öröm és az életigenlés receptjét osztotta meg velünk Pokorny Lia.
Mit jelent számodra a tudatosság?
Számomra azt, ha az ember tudja, hogy az adott pillanatban mi és hogyan történik vele. Hogy képes felismerni annak minőségét, és ha nem tetszik, akkor változtat rajta. Vagy ha tetszik, akkor minden pillanatát megéli, kiélvezi. Persze nekem is vannak olyan napjaim, amelyek besűrűsödnek, és olyan sok információ rakódik egymásra, hogy már semmire sem tudok 100 százalékosan összpontosítani. Ilyenkor azt érzem, hogy a nyakamba szakadt minden, hogy teherként élem meg a pillanatokat, és egy kicsit áldozatként érzem magam. De a tudatosságnak része az is, hogy tisztában vagyok azzal, hogy én felelek a tetteimért. Én betegítem meg magam, én teszem magam türelmetlenné, idegessé. Amikor a felismerés bekövetkezik, akkor azzal is tisztába kerülök, hogy ezen változtatni tudok.
Milyen módszereket használsz, hogy harmóniába kerülj?
Fontos, hogy a folyamatos pörgésből ki tudjam kapcsolni magam. Van, amikor sikerül egyedül, de ha kell, nem szégyellek segítséget kérni. Ilyenkor elmegyek egy ringató terápiára, egy buddhista gyógyítóhoz, egy imaginációs terápiára, NLP-re, vagy egy mauri masszázsra. Éppen annak megfelelően, milyen helyzetben vagyok. Nem arról szól a tudatosság, hogy mindent egyedül kell csinálni, hanem hogy felismerem, hogy mikor mire van szükségem.
A mindennapok szintjén ez hogyan valósul meg?
Igyekszem a reggeleket széppé tenni. Egy fél órával korábban kelek, így lehetőségem van arra, hogy végiggondoljam a napomat, hogyan élhetem meg annak az örömét, hogy új napra ébredtem.
Mennyire vagy tudatos a táplálkozásban?
Különböző irányzatok léteznek, de egyik mellett sem tettem le kategorikusan a voksomat. A szervezetem mindig jelez arra vonatkozóan, mire van éppen szüksége, így eszerint próbálom az étrendemet kialakítani. Nem vagyok az önsanyargatás híve, de a mértéktelenségnek sem. Csak addig csinálok egy étrendet, amíg jól esik, és ha közben valamit nagyon megkívánok, akkor megeszem. Azt gondolom, hogy nem a félrelépésék miatt leszek kevésbé tudatos. Az étkezésünket is az örömnek kell jellemeznie. Örömből kell kipróbálni módszereket, kombinálni étrendeket, hiszen én ismerem legjobban magamat.
Szívesen vágsz bele újdonságokba?
Ha valamire felkapom a fejem, – az sem véletlen – akkor annak utána nézek. Lelkes vagyok, de ma már megtanultam, hogy fontos körbejárnom egy-egy kérdést. Fel kell készülnöm az új étrendre, meg kell ismernem az előnyeit, hátrányait. Sokszor anyukámmal is megosztom mindazt, ami engem érdekel. Ha tetszik neki, akkor szívesen csatlakozik hozzám. A kisfiamat kicsit nehezebb meggyőzni, hiszen nagyon szereti az édességet, és az osztályban is nehéz lenne megmagyarázni, miért eszik teljes kiőrlésű sütit.
Gyakran főzöl?
Többnyire kampányszerűen, hiszen ha reggeltől késő éjszakáig dolgozom, akkor lehetetlen ezt megoldani. De amikor lazább időszakot élek, akkor mindennap főzőcskézem. Gyakran járok bioboltokba, piacra, de a szupermarketben is megtalálom azt, amire szükségünk van. Persze vannak olyan pörgős napok, amikor gyorsan bekapok valamit, de ilyenkor is megpróbálok figyelni arra, hogy a lehető legegészségesebb ételeket vegyem magamhoz.
Hogyan fér bele a mindennapokba a mozgás?
A sűrű időszakokra való tekintettel, nem tudok minden alkalommal elmenni a kedvenc stúdiómba, ezért megkértem az egyik barátnőmet, hogy jöjjön el a színházba, és tartson nekünk bodyart órát. Így hetente két alkalommal tartunk edzést, a többi napon otthon tornázom.
Mit jelent számodra a pihenés?
Legszívesebben a természetben töltődöm fel, nagyon szívesen utazom le apukámhoz Parádsasvárra. Ha nincs ennyi időm, akkor a környéken csavargok, de van úgy, hogy egy jó könyv társaságában lustulok otthon. De imádok wellnessezni is. Legtöbbször egy fél kiló kristálysót öntök a fürdővizembe. Nagyon jó gyulladáscsökkentő, de emellett kiválóan el tudok lazulni benne. Imádok szaunázni is, és nem csak télen! A Centrál Színházzal nyaranta Keszthelyen játszunk, és ilyenkor Hévízen szállunk meg. Hétvégenként szauna felöntéseken veszünk részt az egyik szálloda wellness részlegében. Többféle kényeztetést is kipróbáltam már: a jeges, a sörös, a mézes, a csokoládés szeánszok szenzációsak! Kimondottan jól esik ilyenkor a merülő medence is, bátran bevállalom.
Mit tanítanál meg az embereknek?
Hogy szeressünk élni, hogy tiszteljük az életet. A magunkét és másokét is. Minden probléma ellenére jó dolog itt lenni a Földön. Még ha rossz dolgok történnek is, ha fájdalmakat kell megélnünk, azok sem ellenünk, hanem értünk vannak. Tanítanak, és lehetőséget adnak arra, hogy valamit megértsünk magunkról, az életünkről. Lehetőség arra, hogy lerakjuk a puttonyunkat, hogy magunk mögött hagyjuk azt, amit nem kell tovább cipelnünk. Nem azért, hogy jobbá váljunk, hanem hogy boldogabbak legyünk.
A tisztánlátás kiváltság?
Nem megy automatikusan. Amikor az ember elvesződik a sok probléma között, akkor kell a segítség. Ez lehet egy könyv, egy tanító, vagy csupán egy másik ember. A minap a Pethő Intézetben egy szavalóversenyen zsűriztem. Akkor szembesültem azzal, hogy ezeknek a kisgyerekeknek napi szinten meg kell küzdeniük olyan dolgokkal, amelyek másoknak fel sem tűnnek. Egy lépcsőfok megmászása, egy zokni felhúzása számukra kihívást jelent. Mégis, sokunknál boldogabbak. Mérhetetlenül nagyra értékelik az apró sikereiket, és rengeteg szeretet, öröm van bennük. Örülnek maguknak és egymásnak is. Akkor tettem fel magamban a kérdést, vajon mit tudnak ők, hogy ilyen nagy bajban is képesek boldognak lenni. Vajon hogyan csinálják, mi a titkuk? Érdemes lenne ezen – ebben a nagyon pesszimista világban – elgondolkodni egy kicsit.
képek: www.bijo.hu