A gyors fogyás mégis egészségesebb?
Aki sokat akar fogyni, az könnyebben elérheti a kívánt formát, ha intenzív diétára fogja magát, legalábbis egy ausztrál tanulmány szerint.
Aki sokat akar fogyni, az könnyebben elérheti a kívánt formát, ha intenzív diétára fogja magát, legalábbis egy ausztrál tanulmány szerint.
Ausztráliában 200 túlsúlyos önkéntest kértek fel, hogy segítsenek elvégezni a felmérést. A nemek arányosan oszlottak el, felüket arra kérték hogy testtömegük 12,5%-át kevesebb mint 12 hét alatt dobják le magukról, míg a csoport másik felének 36 hetet adtak a fogyásra.
A „gyors fogyók” közül nyolcból tíznek sikerült teljesíteni a feladatot, míg a lassan diétázóknak csak a fele érte el a kitűzött célt. A visszahízók aránya mindkét csoportban nagyjából megegyezett.
Eddig a legtöbb orvos azt súlykolta belénk, hogy csak akkor nem terheljük meg a szervezetünket, ha fokozatosan, lassan fogyunk. Azt tanácsolták, hogy egészségünk érdekében lépésről-lépésre adjuk le a súlyfelesleget. Ám a Melbourne-i Egyetem dietetikusa Katrina Purcell szerint ez az elmélet megdőlni látszik: „Ha valaki sokat akar fogyni, akkor jóval motiváltabb marad a diéta alatt a látványos eredmények miatt. A szénhidrátban szegény gyors-diéták hatékonyabbak a zsírégetés serkentésében, mint a hosszú távú diéták. Ez a tanulmány egyértelműen rámutatott, hogy ha valaki testtömegének jelentős, vagyis 10%-nál nagyobb részétől szeretne megszabadulni, jobb a gyors diéta. Ez a súlyosan elhízottak kezelését is megváltoztathatja.”
Mint minden új felfedezés esetében, azért nem árt szkeptikusnak maradnunk. Rendszeresen olvashatunk olyan híreket, melyek arról szólnak, hogy a túlzásba vitt diéta milyen súlyos következményekkel jár. Ezt az ausztrál tanulmányt is komolyan kritizálja egy brit orvos. Naveed Sattar a Glasgow-i egyetem professzora azt nehezményezi, hogy a 36 hét is intenzív diétának számít és nem elég széleskörű a felmérés. 200 ember részvétele sem elegendő mindent átfogó következtetések levonására.
