Sertés tarja
A sertés egyik legkedveltebb része a tarja, aminek népszerűségét az is mutatja, hogy a tarja elnevezés alatt (noha a marha azonos részét is így hívjuk) mindig a sertést értjük. Kedveltsége zsíros, szaftos állaga miatt indokolt, nagyon finom rántva és szeletben hirtelen kisütve is.
Általában tehát frissensültek készülnek belőle – ilyenkor érdemes a külsejét zsírtalanítani, de füstölve is érdemes megpróbálkozni vele, kiváló kolbászalapanyag például. Gazdag ízei és magas zsírtartalma miatt grillezésre is alkalmas, de a tökéletes végeredményért ebben az esetben nem árt pácolni. Darálva különféle töltött zöldségek és vagdaltak elkészítéséhez ajánlott.
A tarja a sertés nyaki részénél helyezkedik el, félbevágott nyaknak is lehetne nevezni, aminek folytatása a felső karaj vagy hosszú karaj. A tarja alatt tehát a fejtől induló és nagyjából az első lapockáig futó húsrészt értjük. A tarja több izomkötegből áll, amiket zsírszövet és hártya választ el egymástól, ami porhanyóssá és szaftossá teszi az elkészített sertést, így sokan ezt tartják a legfinomabb résznek. Persze csak, ha az elkészítésnél nem szárítjuk ki. A hentesnél általában egyben szerezhetjük be, de nagyobb áruházakban előrecsomagolt szeleteket is lehet kapni.
